Mit tegyünk, ha megszólal a sziréna?

HA MEGSZÓLAL A SZIRÉNA (a rendszeres szirénapróba idején kívül):

1. rendkívüli esemény fenyeget vagy következett be,
2. a jelzés hangmagassága és időtartama alapján megtudhatja, milyen veszélyt jelez,
3. ezt követően hallgassa meg a rádióban, televízióban vagy a községi (városi) hangosbemondóban elhangzó szóbeli tájékoztatást.

A lakosságot figyelmeztető jelzések a következők:

a) „ÁLTALÁNOS VESZÉLY” – két percig tartó, váltakozó hangmagasságú szirénahang jelzi a veszélyt vagy a rendkívüli eseményt, illetve a rendkívüli esemény következményeinek lehetséges továbbterjedését,

b) „ÁRVÍZVESZÉLY” – a hat percig tartó, egyenletes hangmagasságú szirénahang a pusztító erejű árvízveszélyt jelzi.

c) „A VESZÉLY ELMÚLÁSA” – a két percig tartó, egyenletes hangmagasságú, ismétlés nélküli szirénahang a veszély elmúlását vagy a rendkívüli esemény következményeinek elmúlását jelzi.

~

2 perc

____

6 perc

____

2 perc

A figyelmeztető jelzéseket és a „VESZÉLY ELMÚLÁSA” jelzést a tömegtájékoztatási eszközök által közvetített szóbeli tájékoztatás egészíti ki.

A szóbeli tájékoztatás az alábbiakat tartalmazza:

1. a veszély keletkezésének vagy elmúlásának napját és óráját,
2. adatokat a veszély forrásáról,
3. adatokat a veszély fajtájáról,
4. adatokat a veszélyeztetett terület nagyságáról,
5. alapvető utasításokat a lakosság magatartására vonatkozóan.

A lakossági riasztórendszerek működőképességének próbáját két percig tartó állandó hangmagasságú szirénahang jelzi azt követően, hogy a lakosságot a próba idejéről a tömegtájékoztatási eszközök által előzetesen tájékoztatták.

Szirénapróba:

• elektromotoros szirénák esetében rendszerint minden hónap második péntekjén 12:00 órakor,
• elektronikus szirénák esetében évente kétszer, általában júniusban és decemberben.

A riasztórendszer próbája nem végezhető:

1. az éjjeli órákban,
2. munkaszüneti napokon,
3. olyan módon, amely összetéveszthető lehet a lakosság valódi riasztásával.

MI A TEENDŐ, HA MEGSZÓLAL A SZIRÉNA (a rendszeres szirénapróba idején kívül)

1. azonnal keressen menedéket

• épületen kívüli tartózkodás esetén – a lehető leggyorsabban keressen menedéket, esetleg menjen be a legközelebbi épületbe és kérje meg a tulajdonost, hogy nyújtson ideiglenes menedéket (ami lehet pl. gyárüzem, hivatal, iroda, üzlethelyiség, középület, magánlakás, ház stb.),
• ha otthon tartózkodik – hívja össze az egész családot, és ne hagyják el a lakást,
• ha gyermekei iskolában vannak – ne akarja őket hazavinni, gondoskodnak róluk,
• abban az esetben, ha gépjárművel utazik, és riasztást hall – parkoljon le és keressen menedéket a legközelebbi épületben. Árvízveszélyt jelző riasztás esetén ne menjen menedékhelyre.

2. zárja be az ablakokat és ajtókat

• alakítson ki elszigetelt zárt teret – zárja be és tömítse el az ablakokat, ajtókat, szellőzőket, kapcsolja ki a légkondicionálót (a réseket ragassza le ragasztószalaggal, a nagyobb réseket mosószeres vízbe mártott anyaggal, habképző anyaggal, gittel stb. tömítse el).
• a tér lezárásával csökkenti a saját veszélyeztetettségét.

3. kapcsolja be a rádiót vagy a televíziót

• kövesse figyelemmel a rádió és televízió adását, és a hallott utasítások szerint járjon el – tájékoztatást kap arról, mi történt, miért szólalt meg a sziréna, miért riasztották a lakosságot és mi a további teendő,
• áramszünet esetén használjon elemes rádiót,
• csak sürgős esetben telefonáljon, ne terhelje le a telefonvonalakat, főleg ne hívja a segélyhívó számokat. A hívott számot csak nehezen éri el, miközben fölöslegesen bonyolítja a mentők munkáját, akiknek elsődlegesen van szükségük a telefonhálózatra.

Ha megszólal a sziréna